Észak-amerikai jogszabályoknak történő megfelelés

legnagyobb gazdasági erővel bíró államának, Kaliforniának a jogszabályait figyelmen kívül hagyni, amelyben a California Proposition 65 jogszabály a legfontosabb, amely minden helyi szereplőre vonatkozik. Az egyetlen kivételt az jelenti, ha a helyi viszonteladó kevesebb mint 10 főt foglalkoztat vagy kormányzati szervnek minősül – ilyenkor a jogszabálynak történő megfelelés nem kötelező.

A jogszabály célja az volt, hogy a rákkeltőnek és születési rendellenességet okozónak minősített anyagok ivóvízbe történő kerülését megakadályozza. A jogszabály azonban nemcsak az ivóvíz vagy a felszíni vizekkel közvetlen érintkezésbe kerülő termékekre vonatkozik, hanem gyakorlatilag minden forgalmazott termékre. Eszerint a termékekben jelenlévő listázott rákkeltő vagy fejlődési és reprodukciós rendellenességeket okozó anyagoknak történő kitettséget címkével kell jelölni, amennyiben az meghaladja a biztonságos határértéket (safe harbor level). Fontos megjegyezni, hogy a határértékek nem termékbeli koncentrációt, hanem expozíciót jelölnek, tehát amennyiben az adott veszélyes anyag nem szabadul ki a termékből, nincs ok az aggodalomra – érdemes azonban észben tartani, hogy a határértékek nagyon alacsonyak, általában μg/nap nagyságrendűek. A California Proposition 65 megszegése $2500/nap büntetést von maga után. Mindezek szerint csupán egy féléves expozíció egy $450.000-os bírságot jelent! Mindazonáltal, a jogszabály önmagában nem jelöl tilalmat, csak tájékoztatási kötelezettséget. Amennyiben az expozíció megvalósul, elegendő a termék címkézése a megszabott formátum szerint jelölve azt, hogy rákkeltő és/vagy fejlődési és reprodukciós rendellenességeket okozó anyagok jelenlétéről van szó. Röviden tehát: a California Proposition 65 jogszabály nem tilalom, csak tájékoztatási kötelezettség.

Bonyolult a releváns észak-amerikai jogszabályok felkutatása és a nekik történő megfelelés biztosítása? Csapatunk készen áll az ilyen jellegű akadályok leküzdésére. Kérjen tőlünk árajánlatot szakszerű segítséghez!

Az észak-amerikai piac speciális jogszabályi igényeket támaszt a gyártók és importőrök felé, amelyek az európai beszállítók számára is hatással vannak.

Kanadában például nemérgiben került szigorításra a PCTS (Prohibition of Certain Toxic Substances 2025, azaz a Bizonyos Toxikus Anyagok Tilalma 2025), amely 2026 júniusában lépett életbe, és amely a CEPA (Canadian Evironmental Protection Act, azaz a Kanadai Környezetvédelmi Törvény) égisze alá tartozik. A rendelet több káros anyag Kanadában történő piacra juttatását is korlátozza, amelyek közé többek között sokféle rövid szénláncú PFAS anyag, a DBDPE nevű égésgátló, illetve számos egyéb halogéntartalmú környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező is tartozik. Teljes tilalomról azonban nem beszélhetünk az anyagok kapcsán, hiszen egyebek mellett az anyagok véletlenszerű jelenléte, illetve a kisléptékű, laboratóriumi használata mentességet élvez.

Egy országgal délebbre, az Amerikai Egyesült Államokba evezve a legfontosabb államokon átívelő jogszabályt az EPA (Environmental Protection Agency, azaz a Környezetvédelmi Ügynökség hozta létre TSCA néven (Toxic Substances Control Act, azaz a Mérgező Anyagok Ellenőrzéséről Szóló Törvény). A TSCA egyik alappillére az 5(a)(2) szakasz, azaz a jelentősen új felhasználás szabálya (SNUR), amely előírja, hogy bizonyos anyagok jelentősen újnak minősülő és használata nyomán potenciálisan veszélyt jelentő (főként ipari) felhasználása esetén a hatóságokat a 90 nappal a tervezett új felhasználás előtt értesíteni kell. Másik fontos része a jogszabálynak a 6(h) szakasz, amely az

alábbi környezetben tartósan megmaradó, biológiailag felhalmozódó és mérgező anyagok gyártását és importját korlátozza különböző mértékben:
- Dekabróm-difenil-éter (decaBDE)
- Izopropilezett fenil-foszfát (3:1) [(PIP (3:1)]
- 2,4,6-trisz(terc-butil)fenol (2,4,6-TTBP)
- Hexaklór-butadién (HCBD)
- Pentaklór-tiofenol (PCTP)
Végül, de nem utolsó sorban a TSCA kapcsán még fontos megemlíteni a 8(b) szakaszt, amelyik az USA vegyi anyagjegyzékének minősül, amely azt jelenti, hogy gyakorlatilag tartalmazza az összes olyan vegyi anyagok, amelyet valaha gyártottak, importáltak vagy feldolgozottak az országban és a jogszabály hatálya alá tartoznak.

Az amerikai piacon történő jelenlétet esetén nem érdemes ország