Azbeszt a környezetünkben

Nagy port kavart a nemrég kirobbant azbesztbotrány Szombathelyen és környékén, ahol a megengedett határérték sokszorosát mérték a levegőben a nyílt utcán több mérési ponton is. A veszélyes anyag az utcákon található kőzúzalékból származik, amely a hírek szerint ausztriai kőbányákból származik és akár Magyarország több területére és Európa több országába is eljuthatott.

Az azbesztet a múlt században előszeretettel hasznosították hő- és tűzállóságának köszönhetően például lakóházak tetőszerkezetében, illetve tűzoltó mellényekben. Sajnos azonban kiderült, hogy a finom rostokra könnyen szétváló azbeszt súlyosan egészségkárosító hatású, a finom, mikroszkopikus méretű rostok a tüdő léghólyagjaiba kerülve gyulladást, illetve hosszútávon tüdőrákot is okozhat. A CLP-rendelet harmonizált osztályozása szerint egyébként az azbeszt Rákkeltő 1A (Carc. 1A) besorolású, tehát emberek számára is bizonyítottan rákkeltő hatású. Éppen az azbesztet bányászni is tilos.

Természetes jelenlét és terjedés

Sajnos azonban az azbeszt mint természetes szennyező anyag sok helyen megtalálható. Ez volt a helyzet egyébként a kőzúzalék esetében is és az anyag lekötött formában történő jelenlétével nincs is probléma. Baj akkor van, amikor az azbesztrostok a levegőbe kerülnek és belélegezhetővé válnak, amely sajnos nagyon is valós veszély útburkolat esetében, ahol többek között az áthaladó járművek, a szeles idő és általánosságban véve a porzást előidéző mindennapi folyamatok is az azbesztrostok levegőbe kerülését segíti.