

Tudásbázis
Az ólom története: Rómától a benzinig
Egyes (talán kissé elrugaszkodott) elméletek szerint az ókori Római Birodalom bukását az ólom okozta. Ennek oka, hogy az ólom csökkenti a nemzőképességet, illetve súlyos idegrendszeri problémákat okoz és közismert tény, hogy számos használati tárgy készült ólomból a birodalom területén. Ezek az egészségügyi problémák egyébként igen jelentős mértékben jelen is voltak a birodalom lakói (különösen az arisztokrácia) körében. A CLP-rendelet harmonizált osztályozása szerint az ólom Reprotoxikus 1A (Repr. 1A) besorolású, tehát emberek számára is bizonyítottan káros hatással van a nemzőképességre.
Manapság azonban szerencsére hasonló közvetlen veszélyeknek nem vagyunk kitéve – az ólom és vegyületei Európában és ezzel Magyarországon is korlátozva vagy tiltva vannak, de Kínában és az Egyesült Államokban is vannak szigorú megkötések. Az Európában az ólom jelöltlistás anyag, illetve az ólom és egyes vegyületei szerepelnek az Engedélyköteles Anyagok Jegyzékén, továbbá a Korlátozási Listán is.


Pénzérmék, konyhai eszközök, vízvezeték – ez csak három olyan tárgy, amely mindennap használatban volt az ókori Rómában és ólomból készült. Nem csoda, hiszen az ólom nagyon jól alakítható, puha és könnyen nyújtható, tehát mechanikai szempontból tökéletes választás. De egészségügyi szempontból?
Clair Patterson és az ólmozott benzin
Az ólom azonban még a közelmúltban, a 20. században is okozott komoly társadalmi problémákat. Clair Patterson, egy amerikai természettudós az 1950-es években a doktori disszertációjában arra a feladatra vállalkozott, hogy meghatározza a Föld korát méghozzá különböző radioaktív uránizotópok bomlásán keresztül, amelyek a bomlási sorok végén ólomizotópokká alakulnak. Kutatásai során azonban rájött – rengeteg olyan helyen is van ólom, ahol nem kellene neki a természetes előfordulása alapján, ráadásul jelentős mennyiségben.
De minek köszönhető ez a kellemetlen meglepetés? A benzinnek egy fontos és széles körben használt adalékanyaga volt tetraetil-ólom, amely kopogásgátlóként szolgált. Ezen felbuzdulva, hatalmas mennyiségeket is gyártottak belőle – amely aztán használat során a környezetbe jutott.


A tetraetil-ólom más alkilezett ólomszármazékokkal együtt idegmérgeknek számítanak és olyan tünetekért lehetnek felelősek, mint a fejfájás, hányás, súlyos esetekben beszédzavar és vizuális hallucinációk [1]. A CLP-rendelet harmonizált osztályozása szerint a tetraetil-ólom Reprotoxikus 1A (Repr. 1A) besorolású, tehát emberek számára is bizonyítottan káros hatással van a nemzőképességre [2].
Az ólmozott benzin teljes kivezetése
Miután kiderültek az anyagnak a káros hatásai, az országok fokozatosan kezdték el betiltani az ólmozott benzin használatát. Magyarországon például már 1999-ben betiltották a használatát, az Európai Unió 2000-ben tette meg mindezt, végül pedig Algéria 2021-es tiltásával ma már a világ összes országában tilos az ólmozott benzin használata. Jót is tett a világ lakosságának a széleskörű tiltás – a világ lakosságának vérében megtalálható ólomkoncentráció szignifikánsan csökkent az elmúlt időszakban [3].
Források:
[1] https://lnkd.in/dJTmYHvU
[2] https://lnkd.in/dvB4F3Hu
[3] https://lnkd.in/ddXZYWTh


