A teflon és a PFAS vegyületek: Előnyök, kockázatok és szabályozás

A teflon egy széles körben ismert, nagyon jó tulajdonságokkal rendelkező, kitűnő kémiai és hőállósággal rendelkező, szintetikus műanyag, amelynek vízlepergető tulajdonságai is kitűnőek. Nem csoda, hogy kedvelt anyag serpenyők bevonataként, hiszen az odaégett tojás igen ritka a teflonbevonatnál. Ezen pozitív tulajdonságoknak köszönhetően az anyag számos ipari alkalmazásban is fontos szerepet játszik, elsősorban olyan területeken, ahol a vegyszerállóság és a súrlódásmentesség elengedhetetlen.

Ez az előny viszont egyben hátrány is. A teflon biológiailag nagyon nehezen bomlik le a környezetben, inkább csak mikro- és nanoanyagokká tördelődik, amelyek viszont már egészségkárosító hatásúak.

A teflon egyébként a PFAS (per- és polifluoraklil anyagok) anyagok csoportjába tartozik, amelyek Európa-szerte, így Magyarországon is a jogszabályalkotó testületek célkeresztjében van. Az okozott környezeti károk miatt a részleges tiltás borítékolható, de a teljes tiltás sem teljesen kizárható. Fontos egyébként megjegyezni, hogy vannak veszélyesebb és kevésbé veszélyes PFAS anyagok is. A teflon ezek közül az utóbbi kategóriába tartozik.

De akkor mi vele a baj? Egészségkárosító lenne a teflon? Szerencsére nem, legalábbis önmagában biztosan. Ha egy kis mennyiségű teflon bejut az emberi szervezetbe, az valószínűleg érintetlenül ki is kerül onnan, hiszen a kémiai ellenállásának köszönhetően a szervezetünkben sem lép kémiai reakcióba semmivel.

A PFOA szerepe és egészségügyi hatásai

A 20. században egyébként a teflon gyártásakor sokféle rövid szénláncú PFAS anyagot használtak. Ezek egyike a perfluorooktánsav (PFOA), amely oldható vízben, de ez igaz sok más PFAS vegyületre is. Ezeket nemcsak a teflon gyártásakor, hanem széles körben oltóhabokban is használták nagy hőstabilitásukból és éghetetlenségükből adódóan.

Források:

[1] https://lnkd.in/dQfz7A8i
[2] https://lnkd.in/dQX9Te_D

Ezeknek köszönhetően nagy mennyiségű PFOA került a környezetbe és sajnos ezek már világszerte felszíni vizeinkben is megtalálhatóak – és sajnos valószínűleg még sok ideig ott is maradnak, hiszen ezek nagyon nehezen bomlanak le a környezetben. Ráadásul így az elfogyasztott ivóvízből a szervezetünkbe kerülve sokunk vérében is megtalálható már ez az anyag.

De mi is a baj ezzel? A PFOA bizonyíthatóan egészségkárosító hatású, egyes kutatások szerint endokrin rendszert károsító, pajzsmirigy-elégtelenséghez vezethet és emellett többféle rák kialakulásában (mint például a prosztatarák) is szerepet vállalhat [1].

A szervezetben egyébként a PFOA és a hozzá hasonló tulajdonságokkal rendelkező PFOS és PFHxS felezési ideje nagyjából 2-5 év [2]. Segíti egyébként a szervezetből történő fokozatos kiürülést, hogy az EN-tagországok többségében érvényes Stockholmi Egyezmény szerint a fent említett három anyag forgalmazása szigorúan korlátozva van.

Probléma lehet azonban a jövőben a PFHxA (perfluorohexánsav) környezetben történő jelenléte, amely a PFOA-hoz nagyon hasonló kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, de használatát a Stockholmi Egyezmény egyelőre nem korlátozza. Előrelépésnek mondható azonban, hogy az EU-ban a PFAS anyagokat tartalmazó oltóhabok forgalmazását – fokozatosan érvénybe léptetve – korlátozni fogják.