

A Stockholmi Egyezmény és a perzisztens szerves szennyezők
Az ehhez hasonló esetek megelőzése, továbbá a meglévő problémák eszkalációjának megakadályozása, illetve a bizonyítottan környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezők kiszűrése érdekében megalkották a Stockholmi Egyezményt, amely a perzisztens anyagok betiltásához vagy szigorú korlátozásához vezetett. Az egyezményt 2001-ben kötötték meg 12 anyag/anyagcsoport (többek között a DDT) bevonásával. Ez lista egyébként a rendszeres felülvizsgálatoknak köszönhetően igen gyakran bővül, a Felülvizsgáló Bizottság idén is ülésezni fog. A Stockholmi Egyezmény egyébként megkülönböztet tiltott, korlátozott anyagokat, illetve harmadik kategóriaként megjelöli a nem szándékosan képződő anyagokat is, amelyek kibocsátásának csökkentése is a célok között szerepel.
Mára már a világ országainak többsége hatályba léptette a Stockholmi Egyezményt. Fontos azonban megjegyezni, hogy a Stockholmi Egyezmény nem egy törvényerejű rendelet, hanem egy vállalás, miszerint az országok az Egyezmény által meghatározott irányelveket nemzeti szinten törvénybe léptetik. Mit jelent ez a gyakorlatban? Egy ország létrehoz egy Nemzeti Végrehajtási Tervet, mely szerint megalkotja a törvényerejű rendeletet a saját hatáskörében, országában. Ez egyébként Magyarországon is megtörtént, aminek tervezete 2010-ben készült el.


A 2019/1021 EU Rendelet kötelező ereje
Azóta egyébként már az Európai Unió viszonylag egységesen kezeli a Stockholmi Egyezmény rendelkezéseinek érvényesítését, hiszen létrehozta a 2019/1021 európai parlamenti és tanácsi rendeletet, amely már kötelező erővel bír a Közösség területén. Ez a rendelet már konkrét tilalmakat vezet be.


